Az Arduino fejlesztői platformok az elektronikában kezdők és haladók számára egyaránt népszerűvé váltak az utóbbi időben. A teljes áramköri lapnak az egyik kötelező funkciója a számítógép és … → Tovább
Avagy “a világ végső iróniája: már az eredeti kínai chipeket is hamisítják!”
Az Arduino-fejlesztések világában a CH340/CH341 chipek elengedhetetlen szerepet játszanak az USB-soros kommunikáció biztosításában. Ezek az egyszerű és költséghatékony átalakítók lehetővé teszik, hogy a számítógép zökkenőmentesen kommunikáljon az Arduino … → Tovább
Az Arduino világa mára az egyik legszélesebb körben elterjedt platform lett, amely lehetővé teszi a hobbisták, oktatók és fejlesztők számára, hogy könnyedén építsenek interaktív elektronikai projekteket. De honnan is indult ez a platform, és miért érdemes elgondolkodni az 1.x verziókról … → Tovább
A projektben a DHT11/DHT22 hőmérséklet és páraszenzor kerül terítékre. Boncolva a belseje is megismerésre kerül – valamint Arduino segítségével vizsgáljuk, hogy a környezetben hogyan és mitől változik e két jellemző. A cikkben a jövőbeni lehetőségek is terítékre kerülnek – megágyazva … → Tovább
A fel- és lehúzó ellenállások alkalmazása lehetőséget nyújt több feszültségszint kezelésére is, például 3,3V és 5V közötti konverzióra, valamint lehetőséget ad az olyan egyszerű logikai áramkörök kialakítására, amelyekben több tranzisztoros kimenet működik együtt egyetlen ellenállás segítségével. Ezenkívül kitér a nyitott … → Tovább
A cikk a MOSFET-ek, különösen az IRLZ34N típus működésének alapvető kihívásaira fókuszál, különös tekintettel a gate-feszültség és az áramáteresztő képesség közötti kapcsolatra. A gate-feszültség kulcsszerepet játszik a MOSFET áramvezetési képességében: alacsonyabb feszültségnél az áram jelentősen csökken, és így a teljesítmény … → Tovább
A MOSFET (Metal Oxide Semiconductor Field-Effect Transistor) az elektronika világának egyik sokoldalú alkatrésze, amelyet elsősorban erősítőkben és kapcsolókban használnak. Bár a tranzisztorok között kevésbé ismert, a MOSFET kiemelkedő szerepet játszik a modern áramkörökben, különösen az analóg és digitális integrált áramkörökben. … → Tovább
Eddigi leckékben láthattuk, hogy a kontrollerrel egy kevéssé terhelhető kivezetéssel hogyan tudtunk nagy áramokat kapcsolgatni tranzisztor segítségével. Persze oldalágon láthattuk, hogy feszültségszabályzásra is használható a tranzisztor.
De mit is tehetünk, ha két kis DC motort kell vezérelni egy kis robotban? … → Tovább
Az előző leckében a tranzisztoros feszültségszabályozást és az ezzel összefüggő hőtermelést vizsgáltuk meg. A szabályzókör segítségével max. 1A kimenő áramot tudtunk biztosítani az eszközön. Ám kisebb meghajtóáram és nagyobb kimenőáramra van szükségünk. Ez is megoldható! Erről szól ez a fejezet…… → Tovább
Az előző leckékben volt egy kis elmélet, és egy kis adag gyakorlat. Most pedig a tranzisztoros ujjgyakorlatokat folytatjuk…
Három, különböző áramkör kerül körüljárásra, azonban ezek a lehetőségek csak az alkalmazási felszínt karcolgatták…
Sokat … → Tovább
A tranzisztort, mint kapcsolóelemet használhatjuk. Az előző fejezetben egyszerű kapcsolót készítettünk az NPN tranzisztorból, most ezt tovább építjük és erősítésről, hídról, hőtermelésről lesz szó…
Az előző leckében egy kis felszínkapargatás történt. Most picit mélyebbre ásunk, és megnézzük a való életben … → Tovább
A diódákról szóló fejezet után a tranzisztorok kerülnek terítékre….
Húha. Ez egy nagy falat lesz, így csak nehogy a torkodon akadjon! Szóval jól megrágni, kis darabokban lenyelni…
A tranzisztoroknak számos típusa létezik – ebben a … → Tovább
