Mit jelent a gyakorlatban az ESP32-fejlesztőknek az ESP-IDF 6.0, miben más az 5.5-nél, és kinek érdemes most azonnal váltania – vagy épp kivárnia?
Az ESP-IDF 6.0 nem az a kiadás, amit legyintve el lehet intézni annyival, hogy „na, megjött az … → Tovább
Nem ritka, hogy egy RTC modul elsőre kifogástalannak látszik. Az I2C busz életre kel, az óra jár, az időt is mutatja, a gombelem-tartó pedig ott van a panel hátlapján, mintha csak arra várna, hogy gondolkodás nélkül bepattintsak egy … → Tovább
Első pillantásra csupán egy egyszerű fekete panel – alig nagyobb egy pendrive-nál. Mégis, a CH341A programozó rengeteg háztáji BIOS-javítást, EEPROM-mentést és félresikerült firmware‑töltést segített már megoldani. Olcsó, elérhető, és meglepően sokoldalú. De éppen ez a sokoldalúság rejti a legnagyobb csapdáit … → Tovább
Első pillantásra semmi különös nincs egy korabeli asztali számológépen. Mégis, a hetvenes évek hajnalán éppen egy ilyen szerkezet mélyén született meg az elektronika egyik legizgalmasabb fejezete. A Busicom mérnökei egyszerű, megbízható logikát rendeltek az Inteltől – aztán a projekt váratlan … → Tovább
Mi történik, ha ugyanaz az időpont kétszer következik be? Egy mikrokontroller kétszer hajt végre egy parancsot? Egy öntözőrendszer kétszer indítja el a szivattyút? Az őszi óraátállítás látszólag ártalmatlan, mégis rejtett hibákhoz vezethet beágyazott rendszerekben. Ebben a cikkben megmutatom, miért nem … → Tovább
Amikor az Arduino Nano megjelent, pillanatok alatt a hobbielektronika egyik legismertebb és legkedveltebb eszközévé vált. Kicsi volt, olcsó, és szinte mindenre képes – a 3D-nyomtatótól a robotikán át az IoT-érzékelőkig. Most, több mint másfél évtizeddel később megérkezett a Nano R4: … → Tovább
Ha valaha is próbáltál vezérlőt választani egy projektedhez, könnyen lehet, hogy hamar elvesztél a típusjelölések dzsungelében: STM32, ATmega328P, ESP32, RP2040…
Attól függ, mire van szükséged – és mire nincs.
Ebben az útmutatóban olyan szemmel nézünk a mikrokontrollerekre, ahogy egy hobbista … → Tovább
Nem minden sor a saját kezünkből származik – van, amit a fordító ad hozzá. Az Arduino mögött dolgozó fordító önállóan kiegészíti a programot olyan sorokkal, olyan szimbólumokat, mint __DATE__, F_CPU vagy ARDUINO_AVR_UNO, amiket te sosem írtál le, mégis … → Tovább
Nem a vezetékekkel volt baj. Nem a rossz ellenállásértékkel. Nem is a haldokló szenzorokkal. A kóddal. Na, ott volt a kutya elásva. Egy szépen megcsavart, egymásba tekeredett gubanc, amit visszanézve még én sem értettem. Akkor még nem tudtam, hogy amit … → Tovább
Az Arduino fejlesztői platformok az elektronikában kezdők és haladók számára egyaránt népszerűvé váltak az utóbbi időben. A teljes áramköri lapnak az egyik kötelező funkciója a számítógép és a mikrokontroller közötti kommunikáció biztosítása – ehhez az USB-illesztő áramkör nyújt alapvető támogatást. … → Tovább
Avagy „a világ végső iróniája: már az eredeti kínai chipeket is hamisítják!”
Az Arduino-fejlesztések világában a CH340/CH341 chipek elengedhetetlen szerepet játszanak az USB-soros kommunikáció biztosításában. Ezek az egyszerű és költséghatékony átalakítók lehetővé teszik, hogy a számítógép zökkenőmentesen kommunikáljon az Arduino … → Tovább
Az Arduino világa mára az egyik legszélesebb körben elterjedt platform lett, amely lehetővé teszi a hobbisták, oktatók és fejlesztők számára, hogy könnyedén építsenek interaktív elektronikai projekteket. De honnan is indult ez a platform, és miért érdemes elgondolkodni az 1.x verziókról … → Tovább
A projektben a DHT11/DHT22 hőmérséklet és páraszenzor kerül terítékre. Boncolva a belseje is megismerésre kerül – valamint Arduino segítségével vizsgáljuk, hogy a környezetben hogyan és mitől változik e két jellemző. A cikkben a jövőbeni lehetőségek is terítékre kerülnek – megágyazva … → Tovább
A fel- és lehúzó ellenállások alkalmazása lehetőséget nyújt több feszültségszint kezelésére is, például 3,3V és 5V közötti konverzióra, valamint lehetőséget ad az olyan egyszerű logikai áramkörök kialakítására, amelyekben több tranzisztoros kimenet működik együtt egyetlen ellenállás segítségével. Ezenkívül kitér a nyitott … → Tovább
A cikk a MOSFET-ek, különösen az IRLZ34N típus működésének alapvető kihívásaira fókuszál, különös tekintettel a gate-feszültség és az áramáteresztő képesség közötti kapcsolatra. A gate-feszültség kulcsszerepet játszik a MOSFET áramvezetési képességében: alacsonyabb feszültségnél az áram jelentősen csökken, és így a teljesítmény … → Tovább
A MOSFET (Metal Oxide Semiconductor Field-Effect Transistor) az elektronika világának egyik sokoldalú alkatrésze, amelyet elsősorban erősítőkben és kapcsolókban használnak. Bár a tranzisztorok között kevésbé ismert, a MOSFET kiemelkedő szerepet játszik a modern áramkörökben, különösen az analóg és digitális integrált áramkörökben. … → Tovább
Eddigi leckékben láthattuk, hogy a kontrollerrel egy kevéssé terhelhető kivezetéssel hogyan tudtunk nagy áramokat kapcsolgatni tranzisztor segítségével. Persze oldalágon láthattuk, hogy feszültségszabályzásra is használható a tranzisztor.
De mit is tehetünk, ha két kis DC motort kell vezérelni egy kis robotban? … → Tovább
Az előző leckében a tranzisztoros feszültségszabályozást és az ezzel összefüggő hőtermelést vizsgáltuk meg. A szabályzókör segítségével max. 1A kimenő áramot tudtunk biztosítani az eszközön. Ám kisebb meghajtóáram és nagyobb kimenőáramra van szükségünk. Ez is megoldható! Erről szól ez a fejezet…… → Tovább
Az előző leckékben volt egy kis elmélet, és egy kis adag gyakorlat. Most pedig a tranzisztoros ujjgyakorlatokat folytatjuk…
Három, különböző áramkör kerül körüljárásra, azonban ezek a lehetőségek csak az alkalmazási felszínt karcolgatták…
Sokat … → Tovább
A tranzisztort, mint kapcsolóelemet használhatjuk. Az előző fejezetben egyszerű kapcsolót készítettünk az NPN tranzisztorból, most ezt tovább építjük és erősítésről, hídról, hőtermelésről lesz szó…
Az előző leckében egy kis felszínkapargatás történt. Most picit mélyebbre ásunk, és megnézzük a való életben … → Tovább
