Mit jelent a gyakorlatban az ESP32-fejlesztőknek az ESP-IDF 6.0, miben más az 5.5-nél, és kinek érdemes most azonnal váltania – vagy épp kivárnia?
Az ESP-IDF 6.0 nem az a kiadás, amit legyintve el lehet intézni annyival, hogy „na, megjött az … → Tovább
Nem ritka, hogy egy RTC modul elsőre kifogástalannak látszik. Az I2C busz életre kel, az óra jár, az időt is mutatja, a gombelem-tartó pedig ott van a panel hátlapján, mintha csak arra várna, hogy gondolkodás nélkül bepattintsak egy … → Tovább
Első pillantásra csupán egy egyszerű fekete panel – alig nagyobb egy pendrive-nál. Mégis, a CH341A programozó rengeteg háztáji BIOS-javítást, EEPROM-mentést és félresikerült firmware‑töltést segített már megoldani. Olcsó, elérhető, és meglepően sokoldalú. De éppen ez a sokoldalúság rejti a legnagyobb csapdáit … → Tovább
Első pillantásra semmi különös nincs egy korabeli asztali számológépen. Mégis, a hetvenes évek hajnalán éppen egy ilyen szerkezet mélyén született meg az elektronika egyik legizgalmasabb fejezete. A Busicom mérnökei egyszerű, megbízható logikát rendeltek az Inteltől – aztán a projekt váratlan … → Tovább
Mi történik, ha ugyanaz az időpont kétszer következik be? Egy mikrokontroller kétszer hajt végre egy parancsot? Egy öntözőrendszer kétszer indítja el a szivattyút? Az őszi óraátállítás látszólag ártalmatlan, mégis rejtett hibákhoz vezethet beágyazott rendszerekben. Ebben a cikkben megmutatom, miért nem … → Tovább
Amikor az Arduino Nano megjelent, pillanatok alatt a hobbielektronika egyik legismertebb és legkedveltebb eszközévé vált. Kicsi volt, olcsó, és szinte mindenre képes – a 3D-nyomtatótól a robotikán át az IoT-érzékelőkig. Most, több mint másfél évtizeddel később megérkezett a Nano R4: … → Tovább
Ha valaha is próbáltál vezérlőt választani egy projektedhez, könnyen lehet, hogy hamar elvesztél a típusjelölések dzsungelében: STM32, ATmega328P, ESP32, RP2040…
Attól függ, mire van szükséged – és mire nincs.
Ebben az útmutatóban olyan szemmel nézünk a mikrokontrollerekre, ahogy egy hobbista … → Tovább
Nem minden sor a saját kezünkből származik – van, amit a fordító ad hozzá. Az Arduino mögött dolgozó fordító önállóan kiegészíti a programot olyan sorokkal, olyan szimbólumokat, mint __DATE__, F_CPU vagy ARDUINO_AVR_UNO, amiket te sosem írtál le, mégis … → Tovább
Nem a vezetékekkel volt baj. Nem a rossz ellenállásértékkel. Nem is a haldokló szenzorokkal. A kóddal. Na, ott volt a kutya elásva. Egy szépen megcsavart, egymásba tekeredett gubanc, amit visszanézve még én sem értettem. Akkor még nem tudtam, hogy amit … → Tovább
Az Arduino fejlesztői platformok az elektronikában kezdők és haladók számára egyaránt népszerűvé váltak az utóbbi időben. A teljes áramköri lapnak az egyik kötelező funkciója a számítógép és a mikrokontroller közötti kommunikáció biztosítása – ehhez az USB-illesztő áramkör nyújt alapvető támogatást. … → Tovább
Avagy „a világ végső iróniája: már az eredeti kínai chipeket is hamisítják!”
Az Arduino-fejlesztések világában a CH340/CH341 chipek elengedhetetlen szerepet játszanak az USB-soros kommunikáció biztosításában. Ezek az egyszerű és költséghatékony átalakítók lehetővé teszik, hogy a számítógép zökkenőmentesen kommunikáljon az Arduino … → Tovább
Az Arduino világa mára az egyik legszélesebb körben elterjedt platform lett, amely lehetővé teszi a hobbisták, oktatók és fejlesztők számára, hogy könnyedén építsenek interaktív elektronikai projekteket. De honnan is indult ez a platform, és miért érdemes elgondolkodni az 1.x verziókról … → Tovább
