A CES-en általában a látványos kütyük viszik a show-t, de 2026-ban nekem volt egy csendesebb vonal, ami fejlesztői szemmel sokkal beszédesebb: az Arduino megjelent az UNO Q-val, és nem úgy, hogy „itt a nagy stand”, hanem célzott, kézzel fogható … → Tovább
A CES-en általában a látványos kütyük viszik a show-t, de 2026-ban volt egy csendesebb vonal, ami fejlesztői szemmel sokkal érdekesebb: az Espressif új mikrovezérlő/SoC iránya. Nem “még egy ESP32”, hanem két szélső véglet: az egyik oldalon Wi-Fi 6E és nagy … → Tovább
Van egy órája az évnek, amit soha nem mérünk stopperrel, mégis minden másodpercét átérezzük. Amikor a pezsgő még nem durrant el, de a csend eljövetele már érezhető a levegőben. És valahol a fényfüzérek alatt, a konyhából kiszűrődő lencseillatban, csilingel egy … → Tovább
2025 decemberében az Arduino fejlesztői kiadták a Arduino IDE 2.3.7 verziót. Ez nem egy forradalmi új verzió egy új funkciókkal csordultig, hanem egy kisebb frissítés, amely elsősorban hibajavításokra, biztonsági fejlesztésekre és használhatósági finomításokra koncentrál. A cikk ebben segít: részletezi, … → Tovább
Első pillantásra semmi különös nincs egy korabeli asztali számológépen. Mégis, a hetvenes évek hajnalán éppen egy ilyen szerkezet mélyén született meg az elektronika egyik legizgalmasabb fejezete. A Busicom mérnökei egyszerű, megbízható logikát rendeltek az Inteltől – aztán a projekt váratlan … → Tovább
1971-ben jelent meg az Intel 4004 első nyilvános hirdetése, amely a mikroprocesszor-korszak nyitányát jelezte. A korabeli reklámszöveg ma már technikatörténeti dokumentum: pontos képet ad arról, hogyan mutatták be a világ első programozható processzorát. Ennek a szövegnek olvasható itt a hiteles, … → Tovább
Mi történik, ha ugyanaz az időpont kétszer következik be? Egy mikrokontroller kétszer hajt végre egy parancsot? Egy öntözőrendszer kétszer indítja el a szivattyút? Az őszi óraátállítás látszólag ártalmatlan, mégis rejtett hibákhoz vezethet beágyazott rendszerekben. Ebben a cikkben megmutatom, miért nem … → Tovább
2025 októberében a Qualcomm Technologies bejelentette: felvásárolta az Arduinót.
A hír nemcsak a fejlesztői fórumokon vetett fel kérdéseket, hogy ez most nem egy új termék vagy partnerség, hanem egy korszakváltás a nyílt forráskódú hardver világában.
Az Arduino, amely több mint … → Tovább
Az Arduino Uno R4 Minima / Arduino Uno R4 WiFi és az Arduino Nano R4 után itt van egy újabb lapka. Az Arduino UNO Q új korszakot nyit a mikrokontrolleres fejlesztésben: egyetlen lapra hozza össze a Linux-alapú intelligenciát és a … → Tovább
Van az úgy, hogy egy egyszerű beállítást szeretnék megvalósítani: tekerővel választani menüpontot, nyomással megerősíteni. Nem akarok érintőkijelzőt, nem kell Bluetooth, csak valami fizikai, kézzel fogható. Egy olyan vezérlő, ami egyszerre intuitív, olcsó, és nem igényel bonyolult logikát. Egy hangerőszabályzó, amit … → Tovább
Az Arduino‑projektekben gyakori választás a DS1302 valós idejű óra. Háromvezetékes (CE/SCLK/I/O) soros buszon kommunikál, 32,768 kHz‑es külső kristályt használ, és 5 V‑os környezetben is stabilan működik. Erőssége az egyszerű kezelhetőség és a nagyon alacsony fogyasztás. Korlátja, hogy nincs külön órajelkimenete … → Tovább
Amikor az Arduino Nano megjelent, pillanatok alatt a hobbielektronika egyik legismertebb és legkedveltebb eszközévé vált. Kicsi volt, olcsó, és szinte mindenre képes – a 3D-nyomtatótól a robotikán át az IoT-érzékelőkig. Most, több mint másfél évtizeddel később megérkezett a Nano R4: … → Tovább
A KY‑019 relémodul olcsó, könnyen beszerezhető és ideális választás Arduino projektekhez, főként külső fogyasztók vezérlésére – például lámpa, ventilátor vagy szivattyú. Az ilyen típusú modulok nagy előnye, hogy egyszerűen használhatók, és kezdőkísérletekben is gyakran alkalmazzák őket. A KY‑019 különösen … → Tovább
Sok rendszer működését alapvetően befolyásolja a hőmérséklet vagy a páratartalom – ilyen esetekben hasznos, ha egyszerűen tudunk mérni: legyen szó egy egyszerű otthoni párásítóról, egy zárt szekrény szellőzéséről vagy akár például egy okos növényfigyelő állomásról. Az Arduino világában sokféle szenzormodul … → Tovább
Nem ritka, hogy egy infra LED csak csendben lapul a 37 az 1-ben készlet alján. A KY-005 modul önmagában nem ad visszajelzést: nem világít, nem melegszik, nem ad hangot. Ráadásul nem is látható, ha működik. Ha nem tudod, hogyan teszteld, … → Tovább
Hogyan biztosítható, hogy egy Arduino-alapú projekt mindig tudja, mennyi az idő? A pontos idő sok kezdő projekt szerves része – legyen szó adatnaplózásról, időzített vezérlésről vagy egyszerű órakijelzésről. A DS1302 RTC modul könnyen kezelhető, kedvező áru, sok kezdőkészletben megtalálható és … → Tovább
Biztos veled is előfordult már, hogy egy I2C szenzor vagy kijelző nem működik, és nem világos, hogy a bekötés, az eszköz, vagy az I2C cím hibája áll-e a háttérben. Különösen frusztráló ez, amikor látszólag minden rendben: a vezetékek a helyükön, … → Tovább
Sokan szeretnék gyorsan megnézni, hogy működik-e még egy régi távirányító, vagy milyen jelet ad le, amikor megnyomsz rajta egy gombot. Ez különösen akkor lehet hasznos, ha nem tudod, jó-e még az eszköz, vagy ha több távirányítód van, és nem tudod, … → Tovább
Ha valaha is próbáltál vezérlőt választani egy projektedhez, könnyen lehet, hogy hamar elvesztél a típusjelölések dzsungelében: STM32, ATmega328P, ESP32, RP2040…
Attól függ, mire van szükséged – és mire nincs.
Ebben az útmutatóban olyan szemmel nézünk a mikrokontrollerekre, ahogy egy hobbista … → Tovább
Nem ritka, hogy az ember egy új modulhoz nyúl, és magabiztosan építi be a megszokott sémák szerint. Pontosan ez történt velem is. Egy egyszerű NTC hőmérséklet-érzékelőt csatlakoztattam az Arduino UNO-hoz. A cél: gyors visszajelzés a környezeti hőmérsékletről, pár sor kód, … → Tovább
