Az Arduino két dolgot is jelent: a hardware eszközt amin a kód fut és magát a fordító- illetve a fejlesztőkörnyezetet (IDE) melyben a programot írjuk, szerkesztjük, lefordítjuk, letöltjük és például a soros termináljával vizsgáljuk a kiírt adatokat. A leírásban a szoftver telepítésének lépései kerülnek bemutatásra.
Az önálló leírás oka, hogy nagyon sok cikkben, leírásban szerepel, hogy telepítsük a környezetet, rakjuk fel a kiegészítő processzortámogatást illetve kiegészítő könyvtárakat is adjunk hozzá. Ezek többféle módon valósulhatnak meg és minden cikkben csak feleslegesen növelné a leírás hosszát. Így itt egyben az összes – általam fontosnak tartott – telepítési lépéseket írom le.
A részletes ismertetők, az apró trükkök, a nem(eléggé) dokumentált vagy nagyon részletes (ezen is túlmutató) leírások a 90 nap alatt Arduino tanfolyamban illetve a 68 nap alatt WiFi tanfolyamokban kerülnek bemutatásra.
Bővített processzortámogatásról részletesen
Az Arduino keretrendszer az 1.6.4 kiadás óta beépítve tartalmazza a standard platformokra való fordítás mellett egyéb, harmadik féltől származó rendszermagokra való fordítás lehetőségét is. Ezek telepítésére a keretrendszerben a Board Manager (Alaplap-kezelő) szolgál.
A leírás az Arduino 1.6.4 (az 1.5.0….1.9.x közti) verzióra vonatkozó lépéseket tartalmazza.
Gyakori alaplapok, melyek az Alaplap-kezelő segítségével érhetőek el az Arduino keretrendszerben:
- Atmel SAM alaplap (ARM-Cortex M3): Due (→Due telepítés),
- Atmel SAMD alaplapok (ARM-Cortex M0+): MKR alaplap-család,
- Atmel Tiny chipek (ATTiny): ATTiny25/45/85/24/44/84 chipek,
- LGT8Fxxx (LGT8F328, stb) család,
- STM32 és STM8 processzor-család,
- ExpressIf ESP8266/ESP8285 és ESP32S/32D wifiképes chipek alkalmazása (→ESP8266/ESP32 telepítés).
Arduino DUE támogatás
Az Arduino keretrendszerben a standard módként támogatott alapok – amik nem települtek az installáláskor, de a rendszer részei: MKR, Due, Nano Every, stb alappanelek. Ezek a lapok a BoardManager (Alaplap-kezelő) segítségével egyszerűen telepíthetőek.
Az Alaplap-kezelő megnyitása az Eszközök → Alaplap:… → Alaplap-kezelő menü útvonalon keresztül lehetséges.
Az Alaplap-kezelőben vagy a csúszkával kikeressük a szükséges alaplap-családot, vagy a Típus melletti keresőmezőbe írjuk be az alaplap ismert nevét.
A Telepítés gomb mellett a kiegészítő alappanel-szoftvercsomag verziószámát láthatjuk. Tipp: Az Arduino keretrendszerhez illeszkedő szoftvercsomagot telepítsük (vagy a leírásban szerepel a párosítás (általában csak a képen, szövegesen nem kerül külön leírásra)) – ezután a Telepítés gombra kattintva megkezdődik a kiegészítő csomag letöltése…
… és telepítése.
A telepítés után az INSTALLED szöveget és ha több verzió volt, akkor a telepített alaplap-kezelő verzióját is láthatjuk. Ha szükséges, akkor a lenyíló menüben módosíthatjuk a kiegészítő alaplap-kezelő verzióját. Ha nem szükséges a továbbiakban, vagy hibás működésű – akkor az Eltávolítás gombra kattintva visszavonhatjuk a telepítését.
Fontos! A kiegészítő telepítéséhez nem szükséges rendszergazdai jog. A telepítés Windows alatt a C:\Users\[felhasználónév]\Documents\Arduino alá történik!
A telepítés után a Bezárás gombra kattintva visszatérhetünk az Arduino IDE alapfelületéhez. Itt az Eszközök → Alaplap menüben választhatjuk ki már az újonnan telepített alaplapokat is:
A kép az Arduino 1.8.13 verzióban mutatja az elrendezést. Az Arduino 1.8.6 (?) verzióig egymás alatt felsorolásszerűen jelennek meg az alappanelek.
ESP8266/ESP32 telepítése
A nem beépített alaplapokhoz ún. JSON állományok beállítására van szükség. Ezek az ún. harmadik féltől származó alappanelek (Third Party Boards). A hivatkozásokat az Arduino Wiki – Nemhivatalos alaplapok oldaláról lehet a legegyszerűbben elérni.
Tipp: ha már erre járunk, akkor a Bővebb kimenet mutatása legyen kipipálva mind a fordításkor, mind a feltöltéskor! A beállításokat más részeken ne állítsuk át (ha nem megfelelő részt piszkálunk el, akkor újratelepítés is szükséges lehet a helyreállításhoz!)!
A telepítendő alaplapokhoz a Fájl → Beállítások ablakban kell megadni az alaplap-csomagra való hivatkozás(oka)t az alsó részen… Az ESP8266 esetén a nemhivatalos alaplap-támogatás oldaláról kell kimásolni az elérési utat. A “Kattints a nemhivatalos alaplap-támogatási URL-ek listájáért!” hivatkozásra kattintva érhető el a leggyorsabban. Itt a megnyíló böngészőablakban az ESP8266 Community mellett levő hivatkozás másolása szükséges. Ezt kell beilleszteni:
A további alaplap-kezelők… sor végén levő szerkesztőgombra kattintva bővíthetjük az ESP8266 mellett az ESP32-vel a hivatkozásokat. Itt újra a „Kattints a nemhivatalos….” linken keresztül is elérhető a teljes JSON gyűjteményt tartalmazó Arduino Wiki oldal eléréséhez (és innen lehet kimásolni az ExpressIf ESP32 hivatkozást).
Tipp: A telepített alaplapok száma nincs korlátozva, de túl sok megadása esetén a lista már átláthatatlan lesz!
Fontos! Minden egyes alaplap-hivatkozás külön sorba kell hogy kerüljön!
A beállításokat az alaplapkezelés után az “OK”-ra kattintás után a beállítási ablakon is az „OK” gombbal hagyjuk jóvá, amíg az Arduino főképernyőre nem jutunk. Innen az Arduino DUE-nél megismert módon az Eszközök → Alaplap→ Alaplap-kezelő… menüben telepíthetjük a lapokat. A szűréshez az ESP szöveget adjuk meg:
A verzió kiválasztása után a telepítés gombra kattintva kerül letöltésre és telepítésre az alaplap-kezelő csomag. A teljes telepítőcsomag mérete ESP32 esetén ~350 Mbyte, ESP8266 esetén ~120 Mbyte! A telepítés végén a Bezárás gombra kattintva lehet a szerkesztőfelülethez visszatérni.
A telepítés végeztével az Eszközök → Alaplap… alatt ellenőrizzük a feltelepült csomagokat. Például az általános ESP8266 chipet alappanelt kiválasztva:
Egyes esetekben szükséges lehet az Arduino program újraindítására, hogy a listában az összes eszköz megjelenjen.
Megjegyzés
A leírás az Arduino 1.6.4…1.9.x verzióra vonatkozik. Az Arduino 2.x sorozat telepítése ettől eltérő, mely külön cikkben kerül bemutatásra. Az egyéb kiegészítések folyamatosan kerülnek fel a oldalra.
Tipp: az ISP alapú programozásnál az egyéb AVR chipekre vonatkozó kiegészítések telepítések szükségesek, ha külső programozóval az önálló programletöltést használnánk. Azonban nem minden kiegészítés tartalmazza a teljes alacsony szintű processzortámogatást, így nem minden eljáráskönyvtár használható minden egyéb processzorral!
