Számos esetben lehet látni, hogy kapacitással és/vagy logikai IC-vel kezelik a prellt a rotary enkóderek esetén. A rotary enkóderek két pint-t használnak, az órajel és az elmozdulás-kivezetést. A kondenzátor és a felhúzó-ellenállás egy késleltető tagot alkot, így történik meg a
… → Tovább 
Aki az elektronikával foglalkozik, nagyon hamar eljut a hálózati feszültségről működő dolgokig. Ez a legtöbbször kész eszköz, mint a forrasztópáka, a fali dugasztáp. De mi történik, ha mi magunk építünk be és hozunk létre ilyen eszközt?
Az egyre többfelé kapható … → Tovább
Összehasonlítva a standard, önálló tranzisztort a darlingtonos párjával, több előnyt is találunk:
- sokkal kisebb árammal meghajtható a darlington, mint az önálló tranzisztor és
- nagyobb áramot kapcsolhatunk az Arduino kivezetésről.
Azaz tényleg minden ilyen ideális?
Ha igent mondtál – Hibás a
… → Tovább 
Az egyik korai fejezet az Arduino kézikönyvekben biztosan a DigitalRead() utasítást járja körbe. A tanuláshoz ez biztosan szükséges. Ugyanakkor a könyvek és folyóiratok, ebook-ok nagyrésze eléggé lazán kezeli a problémát.
A DigitalRead() legegyszerűbb modellezése egy kapcsolóval lehetséges:
A leírásokban és
… → Tovább 
Az ATMega328 chipet tartalmazó Arduino lapok egyetlen hardware UART-ot (soros portot) tartalmaznak. De mit lehet tenni, ha második soros portra is szükség van? Egyszerű: a SoftwareSerial eljárással létrehozunk annyit, amennyi csak kell. De mi ezzel a probléma?
A probléma, hogy
… → Tovább 
A szövegláncok kezelése Arduino alatt a String eljárástárral lehetséges. Alapvetően Arduino alatt nem annyira triviálisan egyszerű, mint pl. Bascom-AVR alatt. A függvénykönyvtár használata a C nyelv szépségei közül a pointer, a tömbkezelés a szövegláncok manipulálására épül.
A szövegek kezelésének legnagyobb
… → Tovább 
Ha kezdő hobbistaként Arduino rendszert használsz, van néhány megoldás, amit nem javasolt használni. Ez lehet szoftver, de lehet akár nem javasolt hardware megoldás is. Olvasgatva szakmai cikkeket, felhasználói fórumokat – elég vegyes a kép. Ami kiolvasható, hogy van néhány típushiba,
… → Tovább 
A történelmi kutakodás közben találtam rá a Signetics cégre. Mára már sokat nem mond a neve, hiszen 1975-ben a Philips vásárolta fel és a Philips Semiconductors (mára: NXP) részeként működött tovább. Számos úttörő fejlesztésük a mai napig meghatározó: 555 időzítőchip, … → Tovább
Örömhír, hogy az idei Arduino Nap 2022 már Arduino Week 2022 lesz! Az Arduino Week 2022. március 21-26. között kerül megrendezésre. Az éves ünnepség most először tart egy teljes héten keresztül…
A részletes és teljes helyszín/programlista a Arduino Week 2022… → Tovább
2015-ös történet – csak úgy érdekességként:
Tavaly szeptemberben úgy tűnt, nem lesz különösebb meglepetés az eladósorba került Atmel felvásárlásában. A Dialog ajánlatát már a két vállalat igazgatótanácsa is jóváhagyta, amikor újabb jelentkező akadt. A Cypress Semiconductor is bejelentkezett, amely ráadásul
… → Tovább Tavaly szeptemberben úgy tűnt, nem lesz különösebb meglepetés az eladósorba került Atmel felvásárlásában. A Dialog ajánlatát már a két vállalat igazgatótanácsa is jóváhagyta, amikor újabb jelentkező akadt. A Cypress Semiconductor is bejelentkezett, amely ráadásul
Ebben az oktatóanyagban az Arduino alatt a 2×16 karakteres LCD-vel bővített KeyPad shield használata kerül bemutatásra. Az áramkör érdekessége a „több billentyű egy bemeneten” kialakítású felhasználói interakció feldolgozása. Az irányítás és a kijeltő megismerése után néhány játék bemutatása következik, mely … → Tovább
Az Arduino IDE 2.0 beta verzió helyett már a kiadás előtti Release Candidate-ben (RC2/RC3) jár…
Előzmények
2021. márciusában megjelent az Arduino IDE 2.0 béta verziója – bár azóta sok minden történt, sok fejlesztés és sok-sok háttérmunka, tesztelés.Így 2021. december végén, … → Tovább
A hőmérséklet-érzékelő hozzáadásának az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb módja az Arduino projektben a TMP36 hőmérséklet-érzékelő használata. Ezek az érzékelők meglehetősen pontosak és nem igényelnek külső alkatrészeket a működésükhöz. Tehát néhány csatlakozással és néhány sornyi Arduino kóddal nagyon gyorsan lehet hőmérőprogramot … → Tovább
Az egyik legegyszerűbb módja, ha Arduinoval szeretnénk hőmérsékletet mérni – az LM35 hőmérő chip használata. Ez az érzékelő meglehetősen pontos és nem igényel külső alkatrészeket a működéséhez. Tehát néhány vezetékkel és egy rövid kóddal pillanatok alatt mérni lehet a hőmérsékletet!… → Tovább
Szeretem az I2C bővítővel szerelt LCD-kijelzőket mindenféle projektben használni. Sok szempont dominál mellette:
- meglehetősen kedvező az ára,
- hasznos a hibakereséshez vagy a végfelhasználói információkhoz,
- csak 2 kivezetést + tápfeszültséget használ (de az I2C busz lehet más
Az AVR (ATMega, ATTiny) chipek programozási folyamatának része az ún. biztosítékbitek (vagy konfigurációs bitek) beállítása is. Ezek azok a speciális beállítások, amelyek segítségével megváltoztathatóak a chipek működésének jellemzői.
A cikkben elsősorban az Arduino lappon elterjedt (Uno, Pro mini, Nano) ATMega … → Tovább
Ez a karakteres kijelzőkről, I2C bővítőről szóló cikk mindent tartalmaz, amit az Arduino rendszeren belüli használatáról tudni kell. A cikkben sok példakód, a buktatók leírásai is megtalálhatóak, amelyek segítenek az indulásban és/vagy a hibakeresésben. A továbbiakban szó lesz … → Tovább
A tudástár ezen cikkében az Arduino alatti programozásról, a bootloader működéséről és beprogramozásáról lesz szó. Ehhez felhasználjuk az Arduino mintaalkalmazások közül az ArduinoISP mintakódot, a tartalék áramköri lapokat és néhány kábelt, LED-et és ellenállást. Lépésenként taglalja a cikk a megvalósítást … → Tovább
A mikrokontroller alapú rendszerekben a hobbi és a profi fejlesztő kezében – szinte minden félvezető idővel megsérülhet, hibás lehet. Míg ez a diszkrét vagy céleszközök esetén teszteléssel (működik vagy sem) könnyen megállapítható – addig processzoros rendszerek esetén a komplexitás miatt … → Tovább
