Az előző leckében a tranzisztoros feszültségszabályozást és az ezzel összefüggő hőtermelést vizsgáltuk meg. A szabályzókör segítségével max. 1A kimenő áramot tudtunk biztosítani az eszközön. Ám kisebb meghajtóáram és nagyobb kimenőáramra van szükségünk. Ez is megoldható! Erről szól ez a fejezet…… → Tovább
2014-ben az Atmel háza táján a technológia fejlődésével a gyártott chipek belső vonalszélessége lecsökkent.
Így ennek számos következménye lett:
Legszembetűnőbb az ár. Az újabb A-s chipek ára a jelölés nélküliekhez képest 10-30%-kal kedvezőbb. Ugyanakkor egyre nehezebb beszerezni már a régebbiekből.… → Tovább
A kezdőkészlet és a kapcsolódó tanfolyam az Arduino nyelv megismerésén keresztül játékos módon vezeti végig az első szárnypróbálgatásoktól a bonyolultabb alkalmazásokig a most ismerkedőket. A kreativitás mindenkiben ott lakozik, így a kibontásához sokszor csak az első lépésekre van szükség. A … → Tovább
Az előző leckékben volt egy kis elmélet, és egy kis adag gyakorlat. Most pedig a tranzisztoros ujjgyakorlatokat folytatjuk…
Három, különböző áramkör kerül körüljárásra, azonban ezek a lehetőségek csak az alkalmazási felszínt karcolgatták…
- Szabályzott tápegység,
- Áramnövelés „láncrafűzött” tranzisztorral,
- Ellenütemű meghajtás.
Sokat … → Tovább
A tranzisztort, mint kapcsolóelemet használhatjuk. Az előző fejezetben egyszerű kapcsolót készítettünk az NPN tranzisztorból, most ezt tovább építjük és erősítésről, hídról, hőtermelésről lesz szó…
Az előző leckében egy kis felszínkapargatás történt. Most picit mélyebbre ásunk, és megnézzük a való életben … → Tovább
A diódákról szóló fejezet után a tranzisztorok kerülnek terítékre….
Húha. Ez egy nagy falat lesz, így csak nehogy a torkodon akadjon! Szóval jól megrágni, kis darabokban lenyelni…
NPN és a PNP tranzisztorok
A tranzisztoroknak számos típusa létezik – ebben a … → Tovább
Az Egyszerű elektronika témák közt sokminden megtalálható. A cikkben az alacsony fogyasztású LED-ek, (vagy a betűszót lefordítva:) fénykibocsátó diódák kerülnek terítékre.
Itt van egy nagyon szép ábra egy szabványos, kis fogyasztású LED-ről:
Sematikus rajzként a LED ugyanúgy kerül ábrázolásra, mint … → Tovább
A félvezetők napjainkra az elektronikai eszközök lelkét adják: a dióda, a tranzisztor vagy a komplexebb áramkörök – mint az integrált áramkörök – teljesen körbevesznek minket. Ami eddig történt, az kicsivel több, mint fél évszázad eredménye.
Nem is lenne lehetséges, hogy … → Tovább
Az előző cikkben a kapacitásokról volt szó, a dinamikus viselkedéséről és a komplexitásáról. Ebben a leírásban pedig a töltések és az energetikai jellemzői kerülnek terítékre….
Először egy kis kitérő a villamos mennyiségek földjére: a Farad. A faraddal jellemezzük azt a … → Tovább
Beszéljünk a kapacitásról. Vagy pontosabban: a kondenzátorról. Mik ezek és tulajdonképp mire jók?
Maradjunk a szokásos analógiánknál: ha az áram folyása egy csővezetékben áramló víz, akkor a kapacitás egy (üres) vödör.
vagy
„Vödörkondenzátor”
A kondenzátor így nem más, mint … → Tovább
Az elektronika megismerése során szükséges, hogy lépésenként haladjunk a könnyebbek felől a nehezebbek felé.
Eddig az áramforrások, illetve az 5V és 3.3V rendszerfeszültségek kerültek nagyító alá.
De, mint ahogyan az angol tanulását sem a Shakespeare írásaival (eredeti nyelven) kezdjük, ahogyan … → Tovább
Számos fejlesztésnél felmerül a kérdés, hogy 3.3 V vagy 5 V feszültségről üzemeljenek?
Remélhetőleg ez még csak a tervezési fázisban fogalmazódik meg, amikor a teljes áramkört meg kell álmodni, a határait feltérképezni…
De mi is a 3.3V és az 5V
… → Tovább
A cikk az elektronikai tápegységek közötti különbségeket mutatja be, különös tekintettel a lineáris és kapcsolóüzemű szabályzók működésére és hatásfokára. Megmagyarázza, miért merül ki gyorsabban egy AA elemes áramforrás egyetlen elem használatakor, és rávilágít a kapcsolóüzemű szabályzók előnyeire, amelyek hatékonyabban alakítják … → Tovább
Az elektronikai alapfogalmak – feszültség, áramerősség és teljesítmény – megértése gyakran kihívás a kezdőknek. Ez a cikk a vízanalógia segítségével egyszerűsíti le a villamos rendszerek működését, bemutatva, hogyan folyik az áram a magasabb feszültségű pontból az alacsonyabb felé, és hogyan … → Tovább
Az elektronok tudják a fizikát. Csak mi nem vagyunk minden esetben tisztában azzal, hogy hogyan működik az ellenállás, a tranzisztor a FET és még jónéhány villamos eszköz. Ez a cikkgyűjtemény a gyakorlati példákon keresztül mutatja meg működésüket és az alkalmazásukat.… → Tovább
A nyelv furcsaságai, a ki nem mondott vagy nem megfelelően fogalmazott, kétértelmű kifejezések mára napjaink részévé váltak. Ahogyan a félre-értelmezések, szándékos vagy véletlen félreértések is.
Bár 1987-ben a Humorfesztiválon ez még nem teljesen így volt…
És leírva:
Bencze Imre: Édes,
… → Tovább
2023. március 25-én a világ több száz helyszínén ünnepel az Arduino közösség előadásokkal, minikonferenciákkal, kiállításokkal és workshopokkal.
A teljes helyszín és programlista: https://day.arduino.cc/events
Naptárba felírni: 2023. március 25. (szombat!)
Hazai információk
Magyarországon a Budapesti Arduino Nap elmarad, a Szegedi … → Tovább
Az →Espressif Systems gyártósorán levő ESP32-C5 mikrokontroller jelentős előrelépést képvisel az IoT (Internet of Things) technológia világában. Az Espressif, amely híres az innovációiról a vezeték nélküli kommunikáció terén, kulcsfontosságú szereplő az IoT szektorban – hiszen az ESP32 mikrovezérlő sorozata … → Tovább
A mikrokontrollerekkel, mint olcsó eszközökkel nagyon könnyen és egyszerűen automatizálhatjuk a minket körülvevő világot. Mára nem az önálló eszközök használatát várjuk el, hanem hálózatba kapcsolódva az együttműködést.
Erre egy újkeletű kifejezés is született: IoT: Internet of Things.
IoT
A dezinformáció jelentése:
„dezinformáció (lat.): megtévesztő. félrevezető információ (adat, tény, eszköz, támpont, rajz stb. ) a politikai, a gazdasági, a társadalmi, a kulturális életről, a tudományos-technikai munkáról, a katonai kérdésekről, saját operatív helyzetünkről, céljainkról. Az ellenséget megtéveszti, és hatása … → Tovább
