Az Arduino két dolgot is jelent: a hardware eszközt amin a kód fut és magát a fordító- illetve a fejlesztőkörnyezetet (IDE) melyben a programot írjuk, szerkesztjük, lefordítjuk, letöltjük és például a soros termináljával vizsgáljuk a kiírt adatokat. A leírásban a … → Tovább
A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között … → Tovább
Az első filmváltozat 1901-ben készült Scrooge, or, Marley’s Ghost címmel, de a korai darabok közül a Thomas Edison vállalatánál készült 1910-es, illetve az 1913-as Old Scrooge című feldolgozások a legismertebbek.
Hallottál már a Karácsonyi ének legelső filmes feldolgozásáról? Az 1910-ben … → Tovább
A huszonhatodik században már nem az a kérdés, mit tud egy eszköz, hanem az, hogy miért maradt velünk.
A Mars körüli pályán keringő oktatóállomásokon a diákok nem adatokat magolnak, MI-t használnak – hanem nyomokat olvasnak. Apró tárgyakat vesznek kézbe, … → Tovább
A mikrokontrollerek megkövetelik, hogy a műszaki szemlélet minden esetben, minden cikkben tükröződjön. Így nem lehet elmenni december 6-án a Mikulás mellett. Valaminek lennie kell, valami trükk csak van a háttérben?
A mérnök sosem hisz mende-mondáknak. Mindent mérni akar, számokkal alátámasztani, … → Tovább
Sok helyen lehetett olvasni hamis chipekről, alkatrészekről, újként eladott kitermelt részegységekről. Az ATMega328 chipből volt aki üres tokot vett, hallani lehetett futószalagról selejtezett hőfokhibás Dallas chipekről, átszitázott Intel processzorokról. És legtöbbször azt gondoljuk, hogy ilyen velünk nem történhet meg. Pedig … → Tovább
A TavIR oldal 2023.09.14-én véglegesen új szerverre költözött. A régi helyen becsomagoltam, dobozoltam mindent és az új helyen kipakoltam őket.
Így már a gyorsabb oldalbetöltés elérhető, és az oldalt könnyebben böngészheted. Felgyorsult a kereső, és az oldalak kisebb adatforgalmat bonyolítanak. … → Tovább
A fel- és lehúzó ellenállások alkalmazása lehetőséget nyújt több feszültségszint kezelésére is, például 3,3V és 5V közötti konverzióra, valamint lehetőséget ad az olyan egyszerű logikai áramkörök kialakítására, amelyekben több tranzisztoros kimenet működik együtt egyetlen ellenállás segítségével. Ezenkívül kitér a nyitott … → Tovább
A cikk a MOSFET-ek, különösen az IRLZ34N típus működésének alapvető kihívásaira fókuszál, különös tekintettel a gate-feszültség és az áramáteresztő képesség közötti kapcsolatra. A gate-feszültség kulcsszerepet játszik a MOSFET áramvezetési képességében: alacsonyabb feszültségnél az áram jelentősen csökken, és így a teljesítmény … → Tovább
A MOSFET (Metal Oxide Semiconductor Field-Effect Transistor) az elektronika világának egyik sokoldalú alkatrésze, amelyet elsősorban erősítőkben és kapcsolókban használnak. Bár a tranzisztorok között kevésbé ismert, a MOSFET kiemelkedő szerepet játszik a modern áramkörökben, különösen az analóg és digitális integrált áramkörökben. … → Tovább
Eddigi leckékben láthattuk, hogy a kontrollerrel egy kevéssé terhelhető kivezetéssel hogyan tudtunk nagy áramokat kapcsolgatni tranzisztor segítségével. Persze oldalágon láthattuk, hogy feszültségszabályzásra is használható a tranzisztor.
De mit is tehetünk, ha két kis DC motort kell vezérelni egy kis robotban? … → Tovább
Az előző leckében a tranzisztoros feszültségszabályozást és az ezzel összefüggő hőtermelést vizsgáltuk meg. A szabályzókör segítségével max. 1A kimenő áramot tudtunk biztosítani az eszközön. Ám kisebb meghajtóáram és nagyobb kimenőáramra van szükségünk. Ez is megoldható! Erről szól ez a fejezet…… → Tovább
2014-ben az Atmel háza táján a technológia fejlődésével a gyártott chipek belső vonalszélessége lecsökkent.
Így ennek számos következménye lett:
Legszembetűnőbb az ár. Az újabb A-s chipek ára a jelölés nélküliekhez képest 10-30%-kal kedvezőbb. Ugyanakkor egyre nehezebb beszerezni már a régebbiekből.… → Tovább
A kezdőkészlet és a kapcsolódó tanfolyam az Arduino nyelv megismerésén keresztül játékos módon vezeti végig az első szárnypróbálgatásoktól a bonyolultabb alkalmazásokig a most ismerkedőket. A kreativitás mindenkiben ott lakozik, így a kibontásához sokszor csak az első lépésekre van szükség. A … → Tovább
Az előző leckékben volt egy kis elmélet, és egy kis adag gyakorlat. Most pedig a tranzisztoros ujjgyakorlatokat folytatjuk…
Három, különböző áramkör kerül körüljárásra, azonban ezek a lehetőségek csak az alkalmazási felszínt karcolgatták…
- Szabályzott tápegység,
- Áramnövelés „láncrafűzött” tranzisztorral,
- Ellenütemű meghajtás.
Sokat … → Tovább
A tranzisztort, mint kapcsolóelemet használhatjuk. Az előző fejezetben egyszerű kapcsolót készítettünk az NPN tranzisztorból, most ezt tovább építjük és erősítésről, hídról, hőtermelésről lesz szó…
Az előző leckében egy kis felszínkapargatás történt. Most picit mélyebbre ásunk, és megnézzük a való életben … → Tovább
A diódákról szóló fejezet után a tranzisztorok kerülnek terítékre….
Húha. Ez egy nagy falat lesz, így csak nehogy a torkodon akadjon! Szóval jól megrágni, kis darabokban lenyelni…
NPN és a PNP tranzisztorok
A tranzisztoroknak számos típusa létezik – ebben a … → Tovább
Az Egyszerű elektronika témák közt sokminden megtalálható. A cikkben az alacsony fogyasztású LED-ek, (vagy a betűszót lefordítva:) fénykibocsátó diódák kerülnek terítékre.
Itt van egy nagyon szép ábra egy szabványos, kis fogyasztású LED-ről:
Sematikus rajzként a LED ugyanúgy kerül ábrázolásra, mint … → Tovább
A félvezetők napjainkra az elektronikai eszközök lelkét adják: a dióda, a tranzisztor vagy a komplexebb áramkörök – mint az integrált áramkörök – teljesen körbevesznek minket. Ami eddig történt, az kicsivel több, mint fél évszázad eredménye.
Nem is lenne lehetséges, hogy … → Tovább
