A TavIR oldal 2023.09.14-én véglegesen új szerverre költözött. A régi helyen becsomagoltam, dobozoltam mindent és az új helyen kipakoltam őket.
Így már a gyorsabb oldalbetöltés elérhető, és az oldalt könnyebben böngészheted. Felgyorsult a kereső, és az oldalak kisebb adatforgalmat bonyolítanak. … → Tovább
A fel- és lehúzó ellenállások alkalmazása lehetőséget nyújt több feszültségszint kezelésére is, például 3,3V és 5V közötti konverzióra, valamint lehetőséget ad az olyan egyszerű logikai áramkörök kialakítására, amelyekben több tranzisztoros kimenet működik együtt egyetlen ellenállás segítségével. Ezenkívül kitér a nyitott … → Tovább
A cikk a MOSFET-ek, különösen az IRLZ34N típus működésének alapvető kihívásaira fókuszál, különös tekintettel a gate-feszültség és az áramáteresztő képesség közötti kapcsolatra. A gate-feszültség kulcsszerepet játszik a MOSFET áramvezetési képességében: alacsonyabb feszültségnél az áram jelentősen csökken, és így a teljesítmény … → Tovább
A MOSFET (Metal Oxide Semiconductor Field-Effect Transistor) az elektronika világának egyik sokoldalú alkatrésze, amelyet elsősorban erősítőkben és kapcsolókban használnak. Bár a tranzisztorok között kevésbé ismert, a MOSFET kiemelkedő szerepet játszik a modern áramkörökben, különösen az analóg és digitális integrált áramkörökben. … → Tovább
Eddigi leckékben láthattuk, hogy a kontrollerrel egy kevéssé terhelhető kivezetéssel hogyan tudtunk nagy áramokat kapcsolgatni tranzisztor segítségével. Persze oldalágon láthattuk, hogy feszültségszabályzásra is használható a tranzisztor.
De mit is tehetünk, ha két kis DC motort kell vezérelni egy kis robotban? … → Tovább
Az előző leckében a tranzisztoros feszültségszabályozást és az ezzel összefüggő hőtermelést vizsgáltuk meg. A szabályzókör segítségével max. 1A kimenő áramot tudtunk biztosítani az eszközön. Ám kisebb meghajtóáram és nagyobb kimenőáramra van szükségünk. Ez is megoldható! Erről szól ez a fejezet…… → Tovább
2014-ben az Atmel háza táján a technológia fejlődésével a gyártott chipek belső vonalszélessége lecsökkent.
Így ennek számos következménye lett:
Legszembetűnőbb az ár. Az újabb A-s chipek ára a jelölés nélküliekhez képest 10-30%-kal kedvezőbb. Ugyanakkor egyre nehezebb beszerezni már a régebbiekből.… → Tovább
A kezdőkészlet és a kapcsolódó tanfolyam az Arduino nyelv megismerésén keresztül játékos módon vezeti végig az első szárnypróbálgatásoktól a bonyolultabb alkalmazásokig a most ismerkedőket. A kreativitás mindenkiben ott lakozik, így a kibontásához sokszor csak az első lépésekre van szükség. A … → Tovább
Az előző leckékben volt egy kis elmélet, és egy kis adag gyakorlat. Most pedig a tranzisztoros ujjgyakorlatokat folytatjuk…
Három, különböző áramkör kerül körüljárásra, azonban ezek a lehetőségek csak az alkalmazási felszínt karcolgatták…
Sokat … → Tovább
A tranzisztort, mint kapcsolóelemet használhatjuk. Az előző fejezetben egyszerű kapcsolót készítettünk az NPN tranzisztorból, most ezt tovább építjük és erősítésről, hídról, hőtermelésről lesz szó…
Az előző leckében egy kis felszínkapargatás történt. Most picit mélyebbre ásunk, és megnézzük a való életben … → Tovább
A diódákról szóló fejezet után a tranzisztorok kerülnek terítékre….
Húha. Ez egy nagy falat lesz, így csak nehogy a torkodon akadjon! Szóval jól megrágni, kis darabokban lenyelni…
A tranzisztoroknak számos típusa létezik – ebben a … → Tovább
Az Egyszerű elektronika témák közt sokminden megtalálható. A cikkben az alacsony fogyasztású LED-ek, (vagy a betűszót lefordítva:) fénykibocsátó diódák kerülnek terítékre.
Itt van egy nagyon szép ábra egy szabványos, kis fogyasztású LED-ről:
Sematikus rajzként a LED ugyanúgy kerül ábrázolásra, mint … → Tovább
A félvezetők napjainkra az elektronikai eszközök lelkét adják: a dióda, a tranzisztor vagy a komplexebb áramkörök – mint az integrált áramkörök – teljesen körbevesznek minket. Ami eddig történt, az kicsivel több, mint fél évszázad eredménye.
Nem is lenne lehetséges, hogy … → Tovább
Az előző cikkben a kapacitásokról volt szó, a dinamikus viselkedéséről és a komplexitásáról. Ebben a leírásban pedig a töltések és az energetikai jellemzői kerülnek terítékre….
Először egy kis kitérő a villamos mennyiségek földjére: a Farad. A faraddal jellemezzük azt a … → Tovább
Beszéljünk a kapacitásról. Vagy pontosabban: a kondenzátorról. Mik ezek és tulajdonképp mire jók?
Maradjunk a szokásos analógiánknál: ha az áram folyása egy csővezetékben áramló víz, akkor a kapacitás egy (üres) vödör.
vagy
A kondenzátor így nem más, mint … → Tovább
Az elektronika megismerése során szükséges, hogy lépésenként haladjunk a könnyebbek felől a nehezebbek felé.
Eddig az áramforrások, illetve az 5V és 3.3V rendszerfeszültségek kerültek nagyító alá.
De, mint ahogyan az angol tanulását sem a Shakespeare írásaival (eredeti nyelven) kezdjük, ahogyan … → Tovább
Számos fejlesztésnél felmerül a kérdés, hogy 3.3 V vagy 5 V feszültségről üzemeljenek?
Remélhetőleg ez még csak a tervezési fázisban fogalmazódik meg, amikor a teljes áramkört meg kell álmodni, a határait feltérképezni…
A cikk az elektronikai tápegységek közötti különbségeket mutatja be, különös tekintettel a lineáris és kapcsolóüzemű szabályzók működésére és hatásfokára. Megmagyarázza, miért merül ki gyorsabban egy AA elemes áramforrás egyetlen elem használatakor, és rávilágít a kapcsolóüzemű szabályzók előnyeire, amelyek hatékonyabban alakítják … → Tovább
Az elektronikai alapfogalmak – feszültség, áramerősség és teljesítmény – megértése gyakran kihívás a kezdőknek. Ez a cikk a vízanalógia segítségével egyszerűsíti le a villamos rendszerek működését, bemutatva, hogyan folyik az áram a magasabb feszültségű pontból az alacsonyabb felé, és hogyan … → Tovább
Az elektronok tudják a fizikát. Csak mi nem vagyunk minden esetben tisztában azzal, hogy hogyan működik az ellenállás, a tranzisztor a FET és még jónéhány villamos eszköz. Ez a cikkgyűjtemény a gyakorlati példákon keresztül mutatja meg működésüket és az alkalmazásukat.… → Tovább
