A tippek gyűjteményének a következő anyaga az UNO lappanellel és annak lyukacsos változatával, valamint a Breadboarddal, az alappanellel foglalkozik.
A gyakorlati megközelítés kerül az előtérbe, a könnyű szerelhetőség és a tapasztalat a könnyű használhatóságról.
UNO alappanel és a lyukak
és a illetve a Az Arduino alappanelek esetén a szokásos csatlakozók funkciói már ismertek. De a leggyakoribb CH340 alapú panelen ott vannak a lyukak és a csomagban adott egy 1×40 pin tüskesor is. Ezek vajon mire valók?
Hozzávalók
Az induláshoz csak néhány dologra van szükség. Lehet, hogy nem mindenre lesz szükség, attól függően, hogy mi van már meg belőle….
Mire jók a lyukak?
A panelen a lyukakat megtalálhatjuk a csatlakozósornál, az USB illesztő alatt és az ISP csatlakozó környékén. Ezek funkcionálisan eltérnek egymástól.
Azonban közös bennük, hogy a tüskesorokat be kell forrasztani, hogy használni tudjuk. Ehhez első lépésben a kapott 40 pines csatlakozót kell tördelni a megfelelő méretre. Ezek a darabok:
- 2x 8pin
- 1x 10pin
- 1x 6pin
- 3x 4pin
- 1x 4pin (opcionális, az USB illesztőchiphez)
A beforrasztáshoz a tüskéket felszabdalás után érdemes rögzíteni és gyantás forrasztóónnal beforrasztani. A rögzítést – ha van kéznél – valamilyen hüvelysorral is meg lehet oldani:
Vagy egyszerűen a panelt megfordítva és rögzítve a forrasztás elvégezhető:
És eredményül a panel az alábbiként kell hogy kinézzen:
És mit is nyerünk a tüskesorral?
Az eddig „összevissza” logikai kivezetéseket egy csoportban is megtalálhatjuk:
- I2C buszt,
- Tápellátást,
- Soros adatvonalat,
- Soros adatvonal vezérlőjeleket.
A tüskesorokra könnyen csatlakoztathatóak például a különféle szenzorok DUPONT/Jumper kábelekkel (a hüvelyben végződő kábelek kezelhetőbbek, minta tüskében végződőek).
Az I2C csatlakozó dedikáltan az I2C LCD modulokhoz ideális, a soros adatvonal a BlueTooth modulok esetén esik kézre…
De ha már alappanel….
Alapppanel a breadboard és az UNO tükrében
Hozzávalók
Alappanel
Az alappanelre az eszközöket bekötögethetjük, az asztalon összeszerelten illetve a breadboardon összedugdosva. És amíg nem mozgatjuk – minden rendben is van. De amint odébb kell rakni – szétcsúszik/kontakthibássá válik a mozgatástól a teljes felépítmény. Erre megoldás, hogy valamilyen alappanelre építkezéssel lehet megoldani a fix rögzítést.
helyett sokkal jobb:
De hogyan épül fel egy ilyen lap?
Az alapcsomag mit is kell, hogy tartalmazzon?
- plexi alappanel (a képen felül),
- csavarok, távtartók (lenn, középen),
- csúszásgátló talpak (balra lenn).
Ez a standard Arduino UNO mérethez készült alappanel, mely a áramköri lap mellett a 400 pontos breadboardnak is helyet biztosít. A gyári megoldás a legegyszerűbb, kézenfekvőbb… De néhány buktatót is tartalmaz:
- a fém csavarok vezetik az áramot,
- a csúszásgátló talpak kicsik.
Érdemes a fém csavarok helyett műanyag távtartót és csavarokat használni. A fém csavarok, anyák az áramköri lapot felsérthetik, a lakkréteg megsérülhet. Az UNO lapon a megvalósításban nem lett a rögzítőfuratok körül a másutt szokásos ónozott rézfelület kialakítva (sem az eredeti olasz, sem a minta alapján készült bármely utódlap esetén sem). A műanyag csavarok és távtartókból az alábbi párosítás vált be a legjobban:
- 4x M3x5 műanyag kereszthornyos csavar,
- 4x M3x8 műanyag kereszthornyos csavar,
- 4x M3x10 műanyag távtartó.
Műanyag rögzítők esetén az áramköri lap sem sérül, véletlen rövidzár is elkerülhető, túlhúzni sem lehet a csavart – ami az áramkör vagy a tartólap sérülését okozná. A csúszásgátló talp magasabb, mint az eredeti (műszerlábként is ismert) – hogy a magasabb műanyag csavarfej elférjen. Az áramköri összeállítás így nem karistolja össze az asztalt, stabilan rögzíthető az öntapadós rétegsegítségével. A hordozólapon a 400 lyukas breadboard a hátlapi öntapadós segítségével rögzíthető. Tipp: a plexilapról a papír vagy a műanyag fólia védőréteget el kell távolítani! Ez csak a megmunkáláskori illetve szállítási közbeni karcosodás ellen véd!
Ha az alappanel és a 400 pontos dugdosós panel kicsi, akkor az univerzális Arduino Mega méretűvel érdemes kezdeni. Ez már többfunkciós kivitelű, mivel lehetőség van az alábbiakra – például:
- Arduino Mega és 830 lyukas breadboard és TM1637 minikijelző,
- Arduino UNO és 830 lyukas breadboard és 2×16/4x20mini LCD kijelző (vagy TM1637 minikijelző),
- mindenféle kombinációban a fentiek, akár 4×20 normál kijelzővel kiegészítve.
A tanulás során ne a kontakthibás, bizonytalan áramkörök legyenek az akadályai a tudás megszerzésének… Sőt, az Arduino UNO lap helyett még egy 400 pontos breadboard is felrakható, de van még néhány egyéb lehetőség is….
A cikk talán felvillantott néhány lehetőséget a könnyebb használatról, a gyors teszteléshez.
