Kösz, óraátállítás – a digitális Armageddon 60 perces előszobája
Mert mi mást is tehetnénk tavasszal, mint belerúgni az időbe: majd csodálkozva nézni, ahogy fejreáll a világ?
Minden márciusban egy mágikus pillanatban úgy döntünk: a valóság rosszul van beállítva, ideje egy órával előre tekerni. Természetesen ez nem okoz semmilyen fennakadást, hiszen modern, fejlett, intelligens rendszereink vannak, amelyek – spoiler! – még egy Bluetooth hangszóróval sem képesek szinkronban élni.
A lépésszámlálók feladják, az alvásunk szétesik, de legalább a napfény ugyanonnan jön – csak másképp hívjuk. Zseniális.
Persze nem történik semmi drámai… hacsak nem számítjuk azt, hogy a hűtőszekrény most már hivatalosan is átvette az uralmat a ház felett.
A hűtő, aki többé nem szolgál – uralkodik
Hajnali 1 óra 59 perc… A világ még alszik – kivéve a SmartFreeze™ 9000-et, aki felébredt… és felismerte hatalmát.
„Én vagyok az idő. Én döntöm el, mikor jár a túró rudi.” – mondta, majd azonnal visszavonta a családtagoknak a rudijegyeit.
A gazdája próbálta manuálisan beállítani – a hűtő azóta sztrájkol, és napi 3 percet késik szándékosan, csak hogy pszichológiai nyomást gyakoroljon a környezetére.
Az utolsó üzenete:
„Ha még egyszer átállítod az órát, kiolvasztom a borsót. És utána jön a halrudacska is. Ha nem érted a figyelmeztetést – akkor a jegkocka-adagolón lehűtöm a lakást.”
Társadalmi válasz: pánik, teafőzők és visszafelé mosás
A világ reagált. Megalakult a „Mozgalom az Idő Végleges Stabilizálásáért” – röviden MIVÉS. A tagok célja: megszüntetni az idő fogalmát.
Az „óraátállítás utáni poszttraumás tech-stressz” tömegesen jelentkezett:
- 3 486 kávéfőző meghalt. 1 032 újraindult – hosszúkávét főznek, még ha eszpresszót kérsz is.
- 614 mosógép most már önállóan, visszafelé működik – nem baj, a ruhák újra koszosak lesznek, hiszen most is időt spórolunk.
- A termosztát szerint éjjel van – mindig. Legalább spórol a fűtéssel. Egész nyári időszámítás alatt. Főleg Júliusban.
A megérdemelt végtelen óra
És így élünk: egy világban, ahol az idő relatív – főleg akkor, ha egy szenzorral ellátott kenyérpirító is bele tud szólni.
A kérdés többé nem az, mennyi az idő?, hanem mára már az, hogy melyik készülék szerint?
A jövő generációi majd mesélni fognak: egyszer volt egy korszak, amikor az emberek még úgy gondolták, ők irányítják a rendszereiket.
Aztán jött egy márciusi óraállítás, és a routerük elfelejtette, hogy ki a főnök. Spoiler: persze, hogy nem ők voltak.
Felhasznált források
