A 2024/2025-ös tanév egyik legnagyobb meglepetését a középiskolások érettségi vizsgái tartogatják. A tantárgyak határai elmosódnak: a Magyar nyelv és irodalom, a Matematika és az Informatika egyetlen közös feladatsorban jelenik meg. Ez első hallásra szinte elképzelhetetlennek tűnik, de pontosan ez a kihívás lényege: a különböző tudományterületek összeolvasztása kreatív, összetett gondolkodást kíván. Ebbe a szokatlan feladatsorba kaptunk most bepillantást: egy érettségi feladat került nyilvánosságra, amely különösen érdekes, mert egy klasszikus verset, Petőfi Sándor: Arany Lacinak című költeményét kell nemcsak elemezni, hanem algoritmikus formába is önteni.
Az érettségi feladat: irodalom és informatika találkozása
1. feladat: Egy mű értelmezése
Értelmezze Petőfi Sándor: Arany Lacinak versét! Vizsgálja meg a szerkezet és az előadásmód sajátosságait! Értékelje a magyar puszta képszerű leírását, a cselekmény mozgalmát!
Fontos tudnivalók:
- Válasszon ki és oldjon meg egy feladatot!
- Ha munka közben mégis elkezd egy másik feladatot is, az előzőt húzza át!
- A kifejtésben vegye figyelembe a feladatban adott szempontokat!
- Bátran fogalmazzon önálló véleményt, és adjon számot ismereteiről is.
- Írását gondosan szerkessze, helyesírását ellenőrizze a szótárból, ha bizonytalan.
Emellett a feladat kiegészül azzal az utasítással, hogy algoritmizálni kell a folyamatot az ismert jelekkel
A hangos segítséghez kattintson a képre a hangoskönyv meghallgatásához:
Ha a video nem lenne megfelelő, akkor alternatív forrás az alábbi, hol a szöveg leirata is megtalálható:
De mit is jelent mindez? És hogyan lehet egy lírai művet algoritmusokká alakítani?
Miért izgalmas ez a feladat?
Első pillantásra furcsának tűnhet: hogyan kerül egy klasszikus magyar vers az informatika „területére”? Nos, éppen ez teszi a feladatot különösen érdekessé. Egy irodalmi művet elemzünk – érzéseket, képeket, gondolatokat vizsgálunk. Ugyanakkor a matematika és informatika világában teljesen más szabályok érvényesek: ott a precizitás, a világos lépések, és a gépek által is értelmezhető struktúrák számítanak.
Az igazi kihívás tehát az, hogy ezt a két világot összehozzuk. A cél: megérteni a vers lényegét, majd ezt lefordítani a matematika és informatika nyelvére. Így egyszerre kell jól ismernünk az irodalmi elemzés szabályait és az algoritmusok logikáját is.
Mi is az az algoritmus?
Ahhoz, hogy egy verset algoritmizáljunk, először érdemes tisztázni, mit is jelent maga az algoritmus fogalma. Az „algoritmus” eredetileg a matematika világából származik, de mára a számítástechnika révén a köznyelvben is meghonosodott. Röviden: egy algoritmus egy sor lépésből álló utasítás, amely egy adott probléma megoldására szolgál. Fontos, hogy az algoritmus minden lépése egyértelmű, végrehajtható és világosan követhető legyen.
Gondoljunk például egy egyszerű hétköznapi helyzetre: egy bútordarab összeszerelésére az IKEA utasításai alapján. Ilyenkor lépésről lépésre követjük a rajzokat és utasításokat – ez maga az algoritmus a gyakorlatban. Vagy vegyünk egy másik példát: egy receptet egy szakácskönyvben .
A szakácskönyv mint algoritmus
Egy recept kiváló példája annak, hogyan jelenik meg az algoritmus a mindennapi életünkben – még akkor is, ha nem ismerjük fel annak „hivatalos” nevét. A főzés során világosan meghatározott lépések sorozatát követjük (például: Zilahy Ágnes : Valódi magyar szakácskönyv 1892.):
- Start: Hozzávalók előkészítése.
- Belső lépések: Megtisztítjuk, feldaraboljuk, megpirítjuk, összekeverjük az alapanyagokat.
- Elágazás, feltétel: Ha például „ha a massza túl száraz, adjunk hozzá tejet”, akkor döntési ponthoz érkezünk.
- Folyamatutasítás: A tényleges cselekvések, mint „keverjük el”, „főzzük 15 percig”.
- Változókezelés: Figyeljük a hőmérsékletet, az időt, az állagot – ezek mind változók, amelyeket kezelni kell.
- Vége: Az étel elkészül, tálaljuk.
Ha ezeket a lépéseket nem tartjuk be pontosan, az eredmény is bizonytalan lesz. Ugyanez igaz a számítógépes programokra is: ha az algoritmus hibás, a program sem fog jól működni.
Az algoritmus fő elemei
Összefoglalva, egy jól működő algoritmus ezekből az alapvető elemekből áll:
- Start (Kezdés)
- Belső lépések
- Elágazás, feltétel
- Folyamatutasítás
- Változókezelés
- Vége
Ezek az elemek minden algoritmus alapját képezik – legyen szó egy receptről, egy bútordarab összeszereléséről vagy egy klasszikus vers elemzéséről.
Hogyan algoritmizáljunk egy verset?
És most jön a legérdekesebb rész: hogyan tudjuk mindezt alkalmazni egy lírai műre? Vegyük például Petőfi Sándor: Arany Lacinak című versét. Az algoritmizálás során azt kell megmutatnunk, hogy a vers elemzése is felbontható lépésekre:
- Start: A vers elolvasása és első benyomások rögzítése.
- Belső lépések:
- A szerkezet vizsgálata: hány versszakból áll, milyen a rímképlete.
- Az előadásmód elemzése: megszólítás, hangnem, stíluseszközök.
- A képi világ értékelése: hogyan ábrázolja a magyar pusztát?
- Elágazás, feltétel:
- Ha találunk allegóriát vagy metaforát, azt külön elemezzük.
- Ha a cselekmény mozgalmas, kiemeljük a dinamizmust.
- Folyamatutasítás: Az egyes pontok kidolgozása részletesen.
- Változókezelés: Az egyéni vélemény beépítése: mit jelent számunkra a vers? Milyen érzelmeket kelt?
- Vége: Összegzés, következtetés levonása.
Miért jó ez a módszer?
Az algoritmizálás nemcsak azért érdekes, mert új nézőpontot ad az irodalmi elemzéshez, hanem azért is, mert fejleszti a strukturált gondolkodást. Segít abban, hogy rendszerezetten közelítsünk egy bonyolult szöveghez, és átláthatóvá teszi a gondolatmenetet. Ez különösen hasznos a vizsgákon, ahol világos és logikus felépítésű válaszokat várnak el. Ráadásul a 21. században, amikor a digitális írástudás alapkövetelménnyé vált, egy ilyen típusú feladat remekül előkészíti a diákokat arra, hogy otthonosan mozogjanak a különféle tudásterületek között.
Összegzés
A 2025-ös érettségi egyik legizgalmasabb újdonsága kétségtelenül az, hogy a Magyar, Matematika és Informatika tárgyakat egy közös vizsgában ötvözik. Ez a megközelítés új kihívásokat és egyben új lehetőségeket is jelent: fejleszti az összetett gondolkodást, kreativitásra ösztönöz, és megmutatja, hogyan találkozhat egymással két látszólag teljesen különböző világ – az irodalom és az informatika.
A Petőfi Sándor: Arany Lacinak algoritmizálása pedig kiváló példa arra, hogy egy klasszikus mű elemzése is lehet modern, újszerű és izgalmas.
Ebből építkezni?
Volt akinek sikerült. És ha jól megoldjuk, – nem is teszünk mást, mint egy programot írunk fel. Ha az alap algoritmus lépéseket írjuk le – a programot utasítás szintig bontottuk le. Ha nem szükséges ilyen mélységig, akkor egyszerűen blokkokban kell gondolkodni – azzal a kitétellel, hogy a blokkok további algoritmusokat tartalmaznak.
És hogyan néz ki az említett vers – algoritmusban?
Források
– Érettségi vizsgakövetelmények [Oktatási Hivatal]
– Petőfi Sándor életrajza [Wikipedia]
– Arany Lacinak teljes szöveg [Magyar Elektronikus Könyvtár – OSZK]
– Algoritmus – fogalom és magyarázat [Wikipedia]
– The Algorithms – nyílt forráskódú algoritmusgyűjtemény [GitHub]
– Bevezetés az algoritmusok világába [GeeksForGeeks]
– Olcsón, Gyorsan, Jót – a szoftverfejlesztés háromszöge az Arduino világában [TavIR]
