Logikai analizátor

Néhány alkalmazás nem-működése esetén felmerül a kérdés:
  • a software van elrontva,
  • a hardware okoz problémát, vagy
  • az alkalmazott eljárásban van valami hiba...

Ezekben a vizsgálandó az esetekben sokszor nem is fontos az, hogy a jel lefutása/túllövései hogyan alakulnak - hanem egyszerű logikai alacsony/magas megfelelést kell csak nézni, a kapott jeleket ellenőrizni és a jelsorozatot visszafejteni.
Erre a legjobb eszköz egy logikai analizátor...

Hamis a baba....

Sok helyen lehetett olvasni hamis chipekről, alkatrészekről, újként eladott kitermelt részegységekről. Az ATMega328 chipből volt aki üres tokot vett, hallani lehetett futószalagról selejtezett hőfokhibás Dallas chipekről, átszitázott Intel processzorokról. És legtöbbször azt gondoljuk, hogy ilyen velünk nem történhet meg. Pedig az ördög nem alszik....

A TavIR WebShopban az eszközök tételesen ellenőrzésre kerülnek - olyan nincsen, hogy valami műszaki adatlap és minőségellenőrzés nélkül hagyná el az íróasztalt. De a beérkezési útvonalba időnként be-be csúsznak oda nem való eszközök... Legutóbb az Arduino Nano került a horogra.

Woodoo varázslat: a chip felkeltése (órajel generálás)

A mikrokontroller alapú rendszerek mindig valamilyen órajelről járnak. Legyen ez akár a chipen kívül (pl. kvarc) vagy akár chipen belül előállított. Néha azonban szükségünk van önálló négyszögjelet előállító áramkörre. Jól jön ez akkor, ha az AVR chip órajelénél elkevertük az External Quartz/Resonator és az External Clock fogalmát. A programozás után így chip tetszhalott állapotba kerül.... De nincsen minden elveszve!

Túlterhelés

Az Augusztus 20-i tűzijáték illetve az azutáni Hírlevél kapcsán jutott eszembe, hogy talán érdemes körbejárni az alkatrészek-mikrokontrollerek határterheléseit is. Azaz mit okoz egy kisebb rövidzár, egy túlterhelés vagy pedig csak egy villámcsapás. És a képek-videók keresgélése közben bukkant fel a túlfeszültség szándékos hatása...

Dönteni kell: most "A" vagy "nem A"?

Az Atmel háza táján a technológia fejlődésével a gyártott chipek belső vonalszélessége lecsökkent.
Így ennek számos következménye lett:

Legszembetűnőbb az ár. Az újabb A-s chipek ára a jelölés nélküliekhez képest 10-30%-kal kedvezőbb. Ugyanakkor egyre nehezebb beszerezni már a régebbiekből.
Ezek kifutó típusok lettek. Még fél-egy év és el is tűnnek a piacról.

A kódhordozhatóságról itt-ott leírások szólnak, de jellemzően minden rendben. De mi van ha mégsem?

Ezeket a kérdéseket járjuk körbe...

És mellékesen megnézzük, hogy az Atmel típus-elnevezései hogyan alakultak az idők folyamán - és mely chipek képeznek egy családot. És miért van első és második AVR generáció? És különben is lesz vagy van már harmadik?

Oldalak